Rönök község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szentgotthárdi kistérség
Lakosság: 494 fő
Terület: 17.22 km²
Népsűrűség: 28,69 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Szentgotthárdtól 7 km-re északkeletre a Lahm-patak partján a 8-as főútvonal mellett fekszik.

A Szent Imre templom

Története

1336-ban Ryunuk néven említi először oklevél. Neve szláv eredetű lehet. Az egyik változat szerint a ribnik (= halastó) főnévből, a másik szerint a Rudnik szláv helynévből, melynek előzménye a ruda (= érc) főnév származik. 1336-ban már külön említik Alsó- és Felsőrönököt is Olsowryunuk, Felseuryunuk alakban. 1360-ban Runuk, 1413-ban Rednek, 1415-ben Rewnek, 1422-ben Renuk néven említik oklevelek. A 15. század folyamán a Szentmihályi (1413.), Hermáni (1415.), mezőlaki Zámbó (1422.) és Hosszutóti (1464-1516.) családok birtokában találjuk; 1427-28-ban pedig Németújvárhoz számítják. [1]

1533-ban pestis pusztított a faluban. Lakói részt vettek az 1763-ban a robot és az elviselhetetlen terhek miatt kitört nyugat-dunántúli parasztlázadásban. 1787-ben a II. József által elrendelt népszámlálás Alsórönökön 495 lakost talált. 1804-ben a nemesi összeírásban 497 lakost számláltak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Rönök. Elegyes faluk Vas Várm. Alsónak földes Urai B. Sennyei, és több Uraságok, fekszik Rába Sz. Mihályhoz közel, mellynek filiája; Felsõnek pedig Gr. Batthyáni, és több Uraságok, ez fekszik Német Újvárhoz mintegy mértföldnyire; réttyeik jó szénát teremnek, legelõjök, és fájok is elég van, szõlõ hegyek meglehetõs, eladásra módgyok a’ szomszédságokban." [2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Rõnök, Unter-Radling, magyar-német falu, Vas vmegyében, a gréczi postautban, ut. p. Rába-Sz.-Mihály 1 óra: 587 kath., 16 evang. lak. Határa jó búza termõ; bora, gyümölcse, erdeje van. F. u. gr. Zichy Herman." [3] "Felsõ-Rõnök, német falu, Vas vmegyében, az elébbeni falu mellett, 618 kath. lak., paroch. templommal. A németujvári uradalomhoz tartozik. " [4]

Utcakép a haranglábbal

Vas vármegye monográfiájában "Alsó-Rönök, 150 házzal és 969 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Vasúti megállóhely a gráczi vasút mentén; postája és távírója Rátót. A községben két iskola van és faiskolát is nevelnek. Utolsó földesura a báró Sennyey -család volt. " [5] "Felső-Rönök, nagy falu a gráczi vasút mellett; lakosai német-ajkúak. Van a községben 178 ház és 980 r. kath. és ág. ev. vallású lakos. Postája Rába-Füzes, távírója Szt.-Gotthárd." [6]

1910-ben Alsórönöknek 483, Felsőrönöknek 851, túlnyomóan német lakosa volt. Mindkét település Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.

A mai település 1950-ben két község, Alsórönök és Felsőrönök egyesüléséből jött létre. Korábban szorványközségek voltak, a házak egymástól távol helyezkedtek el. A lakosok száma 450 fő. 1946-ban a falvak német lakosságának 90 százalékát kitelepítették. A porták jó része a határsávon belülre került, ahol a civil lakosság jelenléte 40 éven keresztül zavaró volt, így a hegyvidéken házak már nem maradtak. A német lakosság a hienc dialektust beszélte.

Az 1956-os emlékmű a templom mellett

Nevezetességei

Szent Imre-templom

A templom helyén egy 800 éves Árpád-kori templom állt. Az ősi templom 1898. utolsó vasárnapján egy viharban annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Az új templom alapkövét 1902. november 9-én tették le, felszentelése 1904. pünkösdvasárnapján volt. Hossza és magassága 35 méter, szélessége 15 méter. A Trianoni békeszerződés után a templom csupán néhány méterre került az új határtól. Sorsában 1945 után kedvezőtlen fordulat következett, mivel határsávba került és a határ közelsége miatt megtiltották a híveknek a templom látogatását. Berendezését elvitték és az épületet sorsára hagyták. A templomot a határőrség használta magasfigyelőként. A szomszédos burgenlandi települések népe szomorú szemmel nézte a templom pusztulását és amikor már a politikai helyzet lehetővé tette mozgalom indult a templom megmentésére. Bizottság alakult, melynek jelszava "Mentsétek meg a Szent Imre templomot" széles körű meghallgatásra talált. A helyreállítási munkák 1990 szeptemberében kezdődtek. A torony keresztjét II. János Pál pápa 1990. augusztus 19-én szombathelyi látogatásakor áldotta meg. A szépen felújított templomot 1992. szeptember 22-én szentelték fel.

Következő községek

További községek